Községi zárlat – FRISSÍTVE

FIGYELEM! A határozat módosított verzióját IDE kattintva olvashatja!!!
(2019.06.04)

FIGYELEM! A határozat módosított verzióját IDE kattintva olvashatja!!!
(2019.05.20)

HATÁROZAT

A Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal (a továbbiakban: Járási Hivatal) elsőfokú állategészségügyi hatósági jogkörében eljárva járványügyi intézkedésként mézelő méhek nyúlós költésrothadása bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség hatósági megállapítása miatt jelen határozat mellékletét képező térképek szerinti Csorvás, Gerendás, Orosháza települések közigazgatási területét érintő sötét színnel jelzett 5 km sugarú területre vonatkozóan

2019. április 10. napjától

községi zárlatot (védőkörzetet) rendelek el.

A zárlat Ideje alatt tilos:

  • A zárlat alatt álló területről méheket, kaptárakat, méhészeti eszközöket és felszereléseket, mézet, lépet és viaszt kivinni.
  • A zárlat alatt álló területre méheket bevinni.
  • A zárlat területén lévő, helyi zárlat alatt nem álló méhészeteket mozgatni, áttelepíteni.

A zárlat alatt a nem fogékony állatokra felmentés adható. A községi zárlat alatt álló terület helyi zárlat nem álló méhészetéből – a járási főállatorvos engedélyével a méheket az egyes betegségeknél megállapított, a zárlat enyhítésére vonatkozó különös szabályok szerint lehet kiszállítani. A kiszállítás csak olyan helyre történhet, amely méhbetegség miatt helyi zárlat alatt nem áll. A járási főállatorvos az engedélyt a hatósági állatorvos által kiállított állatorvosi igazolás alapján adja ki. Az állatorvosi igazolásnak azt kell tanúsítania, hogy a méhészetben a betegséget, annak gyanúját, Illetve a fertözöttség gyanúját az elmúlt hatvan napban nem állapították meg, továbbá, hogy az elszállításra kerülő méhcsalád származási helyén (udvarban, majorban, stb.) az elszállítást megelőző három napon belül végzett helyszíni vizsgálat alkalmával a betegséget vagy annak gyanúját nem állapították meg.

Ha a kiszállítás másik állategészségügyi járás vagy megye területére történik, az engedély csak a fogadás helye szerint Illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság hozzájárulásával adható ki. Ha a méhcsaládokat másik község területére szállítják, a két hely között – a méhek visszarepülési veszélye miatt – legalább tíz kilométer távolságnak kell lennie. A méhészet tulajdonosa köteles a méhek – zárlat alatt nem álló területre történő – bevitelét letelepedése után, az érkezést követő munkanapon a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. FVM rendelet 3. számú mellékletét képező bejelentő lapon a települési önkormányzat jegyzőjénél bejelenteni. A méhek bevitelét a területileg illetékes járási főállatorvosnak is be kell jelenteni és a szállítási engedélyt is át kell adni. A járási hivatal a zárlat alatt nem álló területre bevitt méhcsaládokat állat-egészségügyi megfigyelés alá helyezi, és azokat – a hatósági állatorvossal vagy a méhegészségügyi felelőssel – hatvan napon át, a tulajdonos költségére kéthetenként megvizsgáltatja. Az ilyen módon kiszállított méhcsaládok továbbszállítása az új tartási helyről csak az új tartási hely szerint Illetékes járási főállatorvos engedélyével lehetséges.

A növényvédelmi beavatkozás következtében szükséges gyors áttelepülés („menekülés”) szabályai a méhészetek esetében a következők:

a)   az áttelepülés során a zárlat alatt álló terület határának elhagyása tilos;
b)   az áttelepülés tényét a méhész a hatósági állatorvosnak haladéktalanul köteles bejelenteni;
c)    a méhész köteles a méheket tizennégy napon belül az eredeti telephelyre visszatelepíteni.

A védőkörzet alatt álló valamennyi méhészet méhcsaládját – nyúlós költésrothadás

szempontjából – a méhegészségügyi felelősnek kell megvizsgálni. Indokolt esetben a járási hivatal a megyei kormányhivatal hozzájárulásával ismételt vizsgálat lefolytatását rendelheti el.

A községi zárlatot akkor kell feloldani, ha a zárlat alatt álló területen már egy hely sem áll a betegség miatt helyi zárlat alatt.

A határozat fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

Amennyiben a fenti előírásokat az állattartó megszegi, élelmiszerlánc-felügyeleti bírsággal sújtható. A bírság ismételten is kiszabható.

Az ügyfél a határozat ellen a Békés Megyei Kormányhivatalhoz (5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2. sz.) címzett, illetékmentes fellebbezést terjeszthet elő a közléstől számított 15 napon belül a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályánál (5600 Békéscsaba, Szerdahelyi u. 2.) mint I. fokú hatóságnál. Fellebbezni csak a megtámadott határozatra vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a határozatból közvetlenül adódó jog- és érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezés jogáról szóban vagy írásban lemondhat. A fellebbezési jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. Az I. fokú hatóság a fellebbezést az ügy összes iratával együtt a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül terjeszti fel a Békés Megyei Kormányhivatalhoz (5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2. sz.), mint a fellebbezés elbírálására jogosult II. fokú hatósághoz kivéve, ha a megtámadott határozatot visszavonja, a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja, kiegészíti.

A fellebbezést a II. fokú hatóság bírálja el, amely a fellebbezéssel támadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A II. fokú hatóság a fellebbezési eljárást megszünteti, ha valamennyi fellebbező a fellebbezési kérelmét visszavonta. AII. fokú hatóság a határozatot helybenhagyja, a fellebbezésben hivatkozott érdeksérelem miatt, vagy jogszabálysértés esetén megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a II. fokú hatóság megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges a határozatot végzésben megsemmisíti, és az ügyben az I. fokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

Amennyiben az ügyfél gazdálkodó szervezet, az ügyfél jogi képviselője, az ügyfélként eljáró állam, önkormányzat, költségvetési szerv, ügyész, jegyző, köztestület, valamint egyéb közigazgatási hatóság, úgy elektronikus ügyintézésre köteles.
Elektronikus ügyintézésre a https://epapir.gov.hu elektronikus Ügyintézési felületen keresztül van lehetősége.

Jelen határozat véglegessé válik, amennyiben ellene nem fellebbeztek és a fellebbezési határidő letelt,


INDOKOLÁS

Simon Zoltán 5920 Csorvás, Bartók Béla u. 4/1. szám alatti állattartó 5920 Csorvás, Bartók Béla u. 4/1. sz. alatti ingatlanon elhelyezett és tartott méhészetében 1 méhcsalád esetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Debreceni Kórbonctani és Bakteriológiai Laboratóriuma (4031 Debrecen, Bornemissza u. 3-7.) a 2019. április hó 04. napján kiadott M2019- 20015220 számú vizsgálati eredményközlése alapján mézelő méhek nyúlós költésrothadása bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség került megállapításra.

A mézelő méhek nyúlós költésrothadása az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló 113/2008. (VIII.30.) FVM rendelet 1. számú melléklete 19. pontja alatt felsorolt bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség.

A méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló (a továbbiakban: 70/2003. (VI.27.) FVM rendelet) 16. §-a alapján a fertőzött méhészetben helyi zárlat került elrendelésre.

Erre tekintettel az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 51. § (3) bekezdése e) pontja alapján a 41/1997. (V.28.) FM rendelettel kiadott Állategészségügyi Szabályzat 119, §-a szerinti általános szabályok figyelembe vételével a 70/2003. (VI.27.) FVM rendelet 17. § (1) bekezdése értelmében azt a községet, amelynek területén a betegséget megállapították, községi zárlat alá kell helyezni oly módon, hogy a méhbetegség megállapítását követően – a helyi zárlat alá vont fertőzött méhészet körül legalább öt km-es sugarú kör által határolt területre – a járási főállatorvos községi zárlatot köteles elrendelni.

A községi zárlat szabályai, illetve a zárlat enyhítés szabályai a 70/2003. (VI.27.) FVM rendelet 17-18. §- ai és 28.-29. §-ai alapján kerültek előírásra.

Az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal részére megküldött állat-járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozat közzétételi kötelezettségét az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 52. § (2) bekezdése írja elő.

A fentiekre való tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Az azonnali végrehajtást az Éltv. 42. § (1) bekezdés d) pontja alapján rendeltem el.

A községi zárlat megszegése esetén alkalmazandó élelmiszerlánc-felügyeleti bírság kiszabásának lehetőségéről és feltételeiről az Éltv. 63. § (1) bekezdés b) pontja, valamint az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet 11. § alapján adtam tájékoztatást.

A jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a fellebbezési eljárásról való tájékoztatás az Akr. 81. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Ákr. 116. § (1) bekezdésén és a (2) bekezdés a) pontján, a 118-119. § előírásain alapul, tekintettel a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 14. § (1) bekezdésében foglaltakra.

Határozatomat az Ákr. 80. § (1) bekezdésének és 81. § (1) bekezdésének megfelelően adtam ki. Hatóságom hatáskörét a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 13. § g) pontja, 18. § (3) bekezdés a) pontja, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (Hl. 30.) Korm. rendelet 2. § (4)-(5) bekezdése, továbbá a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (Xli. 2.) Korm. rendelet 14. § (5) bekezdése határozza meg.

A döntés elleni fellebbezés illetékmentességét az 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 25. pontja állapítja meg.

Skip to content
WordPress Appliance - Powered by TurnKey Linux