Almenü

Thék Endre

Orosháza Város Díszpolgára

Születési dátum: 1842
Kitüntetés éve: 1908
Foglalkozás: a magyar bútorgyártás egyik legnagyobb alakja


Thék Endre

Thék Endre (Orosháza, 1842 – Balatonfüred, 1919).

Thék Endre aki a magyar bútorgyártás egyik legnagyobb alakja volt, 1842. november 3-án született Orosházán. Édesanyja (Ursai) Urszuly Mária révén régi székely famíliából, apja Thék András oldaláról nemesi rangú iparoscsaládból származott. (Őt is András névre keresztelték.)

Dédapja nemes Thék Mihály kovácsmester, az 1700-as évek vége felé, a Vas megyei Kisnardáról (ma: Narda) jött Orosházára.

Thék Endre – és 1844-ben elhalt Márton öccse -, már egy szegény iparoscsaládba születettek bele, (apjuk: „asszonyszabó”.) Szüleik rendhagyó reverzálisa okán, az orosházi katolikus elemi iskolába jár, oda sem annyit amennyit lehetett volna, mert szülei nehéz anyagi körülmények között éltek, egy időben egymástól távol. Így tíz éves korában, Daubner Pálhoz szegődtetik asztalos tanoncnak.

Amikor 14 éves korában kitelt az ideje, megkezdte a céhlegények kötelező vándorlását, kinyílt előtte a világ. Önéletrajzában írja, hogy 1856-ban Békéscsabára, egy évvel később pedig a fővárosba megy; itt rendszeresen megfordul az evangélikus legényegyletben ahová Székács József, apja gyerekkori iskolatársa viszi. (Édesapja evangélikus volt.)

Thék erről így emlékezik meg: „Székács szeretettel igyekezett pótolni hiányos tudásomat és atyai jósággal jött segedelmemre azzal, hogy akkori segédlelkészét Győry Vilmost ajánlotta oktatómnak, aki soha meg nem hálálható jóakarattal járt el velem szemben” (Győry 1861-1862-ben volt segédlelkész Székács József mellett.)

Az egyletben franciául is tanul attól a Serly Sándor asztalostól, aki akkortájt tért vissza Párizsból. A kettős előkészület miatt, Thék két évet töltött Pest-Budán, majd Bécsbe vitte az útja. Erről az útjáról, említett önéletrajzában ez áll: „így jutottam fel Bécsbe, (?) ahol újból nehéz küzdelem várt rám.” Bécsből a francia fővárosba utazik, amely akkoriban a világ fővárosának, és a klasszikus bútorművészet fellegvárának számított.

Ezzel el is érkeztünk Thék életrajzi adatainak tisztázatlan pontjaihoz A kutató alig leküzdhető akadályokkal találja magát szembe, ha Thék életpályájának ismertetésében teljességre törekszik.

Thék Endre közel hét esztendőt töltött Párizsban, ott tartózkodásáról ugyancsak hiányos ismereteink vannak. Méltatói szerint: „Több elsőrendű asztalosnál töltött huzamosabb időt.” Thék maga is azt írja: „Nagyon jó dolgom volt Párizsban, egy elsőrangú gyár vezetője voltam.” (?)

Ráadásul, nem tudjuk pontosan mikor érkezett Párizsba, mint ahogy azt sem állíthatjuk biztosan, mikor tért onnan haza… Tudjuk, hogy Párizsban a magyar emigráció neves alakjaival tartott kapcsolatot. Források szerint: Klapka, Irányi Daniel, Simányi Ernő, Horn Ede tartozott ehhez a körhöz, később ez a lista: Kossuth Lajos nevével bővül.

Ha elfogadjuk a szakírók teóriáját, miszerint Thék 1859-1860 táján érkezett Párizsba, akkor nem lehetett 1861-1862-ben Győry Vilmos tanítványa Pesten. Mivel az utóbbi életrajzi adat látszik valószínűbbnek, eszerint Thék leghamarabb 1862-1863-ban érkezhetett a francia fővárosba.

A hézagos és bizonytalan adatok útvesztőjében arra sem találtunk konkrét adatot, hogy Thék Párizsba való távozása előtt mikor érkezett Bécsbe, s meddig maradt ott. (Feltehetően csak néhány hónapig.) Találtunk forrást, mely szerint Thék 1864 táján érkezett volna Bécsbe. (?)

Azt viszont Thék életrajzából tudjuk: „Én és több magyar fiú, akik Párizsban éltünk, az osztrák-német háború idején (1866) a magyar légióba akartunk állni.” Erre azért nem került sor, mert Kossuth figyelmeztette őket, ne a légióba menjenek, hanem haza és munkásságukkal szolgálják Magyarországot. Az intelmeket megfogadva, másokkal együtt Thék is hazatért…

De vajon mikor? Thék ugyanis 1866 után még évekig Párizsban tartózkodik. Adat van rá, hogy 1866-ban Simonyi Ernő szintén kint élő nagy hazánkfiával intézi a Párizsi Magyar Egylet ügyeit. Thék az egyletnek évekig (?) titkára- és pénztárnoka. Valószínűleg itt az egyletben ismerkedik meg Munkácsy Mihállyal is.

Már mint jól képzett asztalos, munkájával részt vesz az 1867-es párizsi világkiállításon. Erről így emlékezett meg: „Az 1867-es világkiállítás Párizsban lekötötte egész lényemet és a tárgy, amely kezem munkája volt, a kiállításon nem az utolsók közt foglalt helyet…”

Ezért nem állja meg helyét az a feltételezés sem, miszerint Thék a kiegyezés előtt – vagy annak hírére -, tért volna haza Párizsból. Különben is, eredeti tervei szerint Thék Párizsból Amerikába készült. Valószínűbbnek látszik azt a feltevést elfogadnunk, hogy a porosz-francia háború idején (1870-1871) támadt bizonytalanságok miatt tért haza, ez a dátum esik közelebb 1872-ben történt budapesti műhelyalapításához is. Thék hazatérése után pénz híján, munkát keres a fővárosban. Az Üllői úton egy eléggé furcsa nevű „Bútorkézműzeti” Gyárban az üresedésben lévő művezetői állásra jelentkezett, de a tulajdonos, Tauszig József, bizalmatlanul fogadta a messzi földről jött asztalossegédet és nem alkalmazta. Így a Józsefvárosban Thék maga alapít műhelyt, amely hamarosan nevet szerez neki, meg pénzt. (1872-ben már ott van munkájával a kecskeméti országos kiállításon.)

1885-ben megvásárolja Tauszig József üzemét, (ahonnan annak idején eltanácsolták.) Kiváló szorgalmával, tehetségével, ízlésével ebből az üzemből teremtette meg Thék Budapest első modern bútorgyárát és lett egyik első iparosa az országnak. Thék tehát – írja Gelléri Mór (Ipartörténeti vázlatok, 1906.): „Az első kézműves-asztalos Magyarországon, ki telepét gőzerőre rendezte be, s a legkitűnőbb segédgépekkel látta el…” Munkáival méltán keltett feltűnést a különböző kiállításokon. Az 1867 és 1905 között megrendezett hazai és nemzetközi kiállításokon nyert plakettjei, érméi közül 12 darabot az orosházi múzeumban őriznek. Az 1890-es években zongoragyártásra is berendezkedett, a Thék zongora ma már keresett ritkaság.

Thék Endre kivételes tehetségét európai rangját igazolják többek között: Az Országház ma miniszterelnöki rezidenciának használt részeinek berendezései, az Operaház berendezése, illetve a századelőn átépülő Várban a kazettás és gazdagon bútorozott Szent István terem, amelyet – végleges helyére való felállítása előtt – bemutattak Párizsban, az 1900-as világkiállításon. Thék erre a világkiállításra már zsűritagként érkezett. (A Szent István terem berendezése Budapest ostromakor, elpusztult.)

Thék sikerei közepette sem feledkezett meg szülőhelyéről, neki köszönhetően az országban elsőként Orosházán jött létre a tanoncok teljes ellátását biztosító otthon. Thék 1900 novemberében az Előd utcai Kocsis-féle házat vásárolta meg erre a célra. A rossz állapotban lévő házat az otthon céljainak megfelelően felújították. (Ma már nem áll az épület.)

Thék Endre alapító levele a következőképpen szól:

„Alulírott Thék Endre a mai napon Orosházán, IV. kerület 404. sz. alatt létező saját nevemre írt házat, valamint annak minden kiegészítő ingóságát, mint az „I. Ferenc József Tanonc Otthon”-t, a mai napon Orosháza nagyközségnek, illetve a Magyar Királyi Ipar- és Kereskedelmi Minisztériumnak ajándékozom díjtalanul azon világos kikötéssel, hogy úgy az ingatlan valamint annak minden kiegészítő része csakis Tanonc-Otthonnak használható fel.”

1902. október 30-án kelt az alapító levél, a község képviselő testülete november 25-én rögzítette jegyzőkönyvbe az elfogadást. Békés vármegye törvényhatósága 1903. február 28-án hagyta jóvá.

Az 1902/03 tanévben fogadott először tanoncokat az otthon. Fenntartására 2000 korona államsegélyt kaptak. Thék Endre 10.000 koronás alapítványt tett, további négy alapítványtevő, összesen: 2200 koronával járult hozzá az otthon működéséhez.

Kevés olyan szülötte van Orosházának akit, az ipar terén tett jeles szolgálataiért ilyen szépszámú, magas kitüntetésben részesítettek volna, mint Thék Endrét.

A kitüntetések felsorolása:

  • A Ferenc József-rend Lovagkeresztje
  • A koronás arany érdemkereszt (1883)
  • A III: osztályú Vaskorona-rend (1896)
  • A francia Becsületrend Lovagkeresztje (1900)
  • A belga Lipót-rend Lovagkeresztje (1906)
  • Az olasz Korona-rend Tiszti keresztje (1907)
  • A román Csillagrend középkeresztje (1907)
  • Az olasz királyi ezüstérem (1912)

I. Ferenc József Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával 1908-ban Thék Endrének, az ipar terén szerzett érdemeinek elismeréséül (elsőként a kézművesek osztályából), a magyar királyi udvari tanácsosi címet adományozta. (A hivatalos értesítést, Kossuth Ferenc akkori Kereskedelemügyi miniszter szignálta.) Így lett a hajdani szegénysorsú orosházi asztalos tanoncból, „méltóságos asztalos.”

Thék Endre 1918-ban tett alapítványa:

Thék Endre Orosháza díszpolgára, ötvenezer koronás alapítványt tett Orosháza községnél, az alábbi kikötéssel: „Elsősorban Orosháza iparosainak hadiárvái részesüljenek támogatásban, hogy az orosházi Ferenc József Tanoncotthonban nyerhessenek az ipari pályára kiképzést.

Ha ilyenek nem volnának, másodsorban következnek a harctéren elesett közhivatalnokok fi-árváinak segélyezése, ugyancsak ipari pályán való képzés tekintetében. S ha ilyenek sem volnának, az orosházi polgárok gyermekei közül a hadiárvák segítessenek valamely iparág elsajátítására.

Ha a hadiárvák ügyeiről gondoskodó bizottság ilyeneket sem találna, akkor az összeg kamatain az Orosházán létesített földmívés iskolában képeztessék ki arra érdemes hadiárva, ha majd Isten jóvoltából már hadiárvák nem lesznek, a közárvák nevelésére használtassák fel a kamat az előbbi kikötések figyelembe vétele mellett.”

Thék Endre 1897-től haláláig az ipartestületeket összefogó Országos Iparegyesület alelnöke; a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke, 1898-tól az orosházi Ipartestület dísztagja.

Az ő nevéhez fűződik az első Tanoncszövetség megalakítása is. Thék Endre főként a tanoncoktatásról és a kézművesipar fejlesztéséről írt a szakma öntudatát erősítő cikkeket, amelyek a Magyar Iparban jelentek meg.

Thékről – mint nagyiparosról -, a korabeli sajtóban nem csak méltatások láttak napvilágot. Az Asztalosok Szaklapja például, 1892-től kezdve több cikkben is támadta Thék Endrét. Az első világháború és a Tanácsköztársaság nehéz időket hozott Thékre. Üzemét lefoglalták, el kellett hagynia a fővárost.

Így történt, hogy az idős betegeskedő „Thék Endre, volt budapesti lakos, Balatonfüreden, 1919. évi június hó 8. napján végrendet hátrahagyása mellett halt meg…”

Sajnálatos tény, hogy az 1925-től megjelenő lexikonok téves adatai nyomán, munkáságának méltatói Thék halálozásának helyéül, ma is Budapestet jelölik meg…

Közel három évtizeddel Thék Endre halála után 1947-ben, Orosháza Város képviselőtestületének tudomásárra jutott, hogy Thék özvegye súlyos anyagi nehézségek között él Budapesten. A város vezetése úgy döntött, hogy Orosháza volt jótevőjének özvegyét nehéz helyzetében támogatni kívánja.

Az erről szóló előterjesztést a képviselőtestület vita nélkül, egyhangúlag elfogadta.

A határozat értelmében, 1947 március elsejétől kezdődően, (az akkori VIII.f.o.3.fok.) szerint járó teljes nyugdíj 50%-ának megfelelő összegű járadékot állapítottak meg, Thék Endre özvegye részére.

Thék Endrét Orosháza díszpolgárává választja

Az orosházi Ipartestület 1908. november 23-án tartott elöljárósági gyűlése egyhangú határozatából – és Orosháza mintegy 650 önálló iparosa nevében -, azzal a kéréssel járul Orosháza polgári község Képviselőtestülete elé, hogy Thék Endrét Orosháza szülöttét, „a magyar nemzet nevének hírnevet és dicsőséget szerzett nagyiparost helyi ipari életünknek igazi jótevőjét díszpolgárai sorába iktatni szíveskedjék.”

A többoldalas jegyzőkönyv rámutat, milyen nagy jelentőséggel bírt a Thék Endre által rendezett 1889. évi nagy helyi ipari kiállítás Orosháza számára. Kiemeli, hogy Thék Endre: „…Az iparos ifjúság örök hálájára és Orosháza község hírnevének gyarapodására itt létesítette az I. Ferenc József Tanonc Otthont.”

- A Thék által 1902-ben Orosházán létesített bentlakásos tanoncotthon, amelyben 15 szakmát oktattak, első ilyen intézménye volt az országnak. – Az elöljárói tanács őszinte örömmel támogatta az ipartestület indítványát. A képviselőtestület úgy az ipartestület kérvényében előadottakhoz, valamint az elöljárói javaslathoz is „nagy lelkesedéssel” hozzájárult, s 1908. december 2-án tartott közgyűlésében Thék Endrét községünk szülöttét, büszkeségét és jótevőjét, a magyar iparügy fellendítése körül szerzett érdemeiért, hálás elismerésül Orosháza község díszpolgárává egyhangúlag megválasztotta.

Thék Endre – éppen ebben az időben -, az orosházi iparosokat gépvásárlási akcióval (ez akkor kampányszerűen folytatott állami iparfejlesztési akció keretében történt), is segítette. Közbenjárására: 43 fő, 56.800 korona értékben vásárolhatott gépeket ötéves kamatmentes hitelre.

Az orosházi kiállításon bemutatott munkagépek megvásárlásának lehetőségeiről Thék, 1909. január 12-én tartott tájékoztatót az iparosoknak Orosházán. „Az értekezlet folyama alatt tisztelgett Orosháza község küldöttsége Thék Endrénél, Horváth József bíró vezetése alatt, hogy üdvözöljék mint Orosháza díszpolgárát. Torkos Kálmán főjegyző addig is, míg a díszpolgári oklevelet átnyújthatják Théknek, üdvözölte őt a község nevében itt időzése alkalmából.”

Thék Endre még a hó folyamán, meleghangú levélben köszönte meg az orosházi képviselőtestületnek, hogy őt községe díszpolgári címmel tisztelte meg. Thék Endrét egy befutott életpálya csúcsán érte szülőhelyének megbecsülése.

A díszoklevél átadására 1909. május 9-én került sor, amelyre Thék Endre leutazott Orosházára. A kitüntetettet az Alföld Szállóban lévő szállásán Horváth József bíró vezetésével, öttagú küldöttség kereste fel.
Thék Endrét mint a község díszpolgárát, – amikor a küldöttség élén a községházához megérkezett -, lelkes éljenzéssel fogadták. Ezt követően a tanácsterem előtt felállított díszsátorban nagy közönség előtt, Torkos Kálmán főjegyző a grafikus-művészet és a könyvkötészet remekének számító oklevelet, az eseményhez méltó ünnepi beszéd kíséretében nyújtotta át az ünnepeltnek. – Thék Endre válaszbeszédében meghatott szavakkal mondott köszönetet szülőhelyének, a megtisztelő kitüntetésért.

Az orosházi Ipartestület 1913. februárjában az iránt nyújtott be kérelmet az elöljárósághoz, hogy a Templom utcát, ahol az Ipartestület székháza van; Orosháza jeles szülöttéről, az Ipartestület dísztagjáról, Orosháza község díszpolgáráról, Thék Endréről kéri elnevezni.

Mivel az elöljáróság az ipartestület kérelmét pártolólag terjesztette elő, azt a képviselőtestület egyhangúlag elfogadta, és kimondta: „Az eddigi Templom utcát, Thék Endre utcának nevezi el.” A határozatról az ipartestületet, és Thék Endrét levélben értesítették.

Így történhetett meg, hogy Thék Endréről – még életében -, utcát neveztek el Orosházán. Hagyatékának egy része a helyi múzeumban található. Thék Endrének az a „jól sikerült és szép kivitelű arczképe”, amelyet a községnek díszpolgárrá avatása után, 1909 júliusában megküldött három ugyancsak nagyméretű róla készült olajportré társaságában, a múzeum raktárában pihen. (Az ajándékba kapott Thék portréról annak idején a „határoztatott, hogy a tanácsterem ékéül függesztessék ki.”) A szóban forgó kép aláírása: Kis-Nárdai Thék Endre asztalosmester m. kir. udvari tanácsos.

Thék Endréről a múzeum állandó kiállításán szép anyag tekinthető meg, melyet egy róla készült fotó egészít ki. A Thék-bútorok nagy gyűjteményét az Iparművészeti Múzeum őrzi Budapesten.

Thék Endre emlékének máig ható megbecsülését jelzi, hogy Orosháza Város Önkormányzata, Thék Endrének, Budapesten a Fiumei úti nemzeti sírkertben lévő nyugvóhelyét 1994-ben, újabb 25 évre megváltotta.

Díszoklevél

Orosháza község elöljárósága ezennel tudtul adja mindazoknak, a kiket illet, hogy Orosháza község képviselőtestülete 1908. évi deczember hó 2-án tartott közgyűlésében.
Thék Endre községünk szülöttjét a magyar iparügy fellendítése érdekében kifejtett országos tevékenysége, községünk fejlődése és helyi ipari munkásaink irányában folyton tanúsított nagy áldozatokra kész állandó és eredménydús működéséért Orosháza Község díszpolgárává választotta, minek hiteléül állítottuk ki és láttuk el a község pecsétjével ezen oklevelet.

Orosháza, 1908. deczember 2.

Torkos Kálmán, főjegyző

Horváth József, bíró


Hozzászólásra itt nincs lehetőség.
Top http://www.oroshaza.hu/wp-content/plugins/wp-accessibility/toolbar/css/a11y-contrast.css